Az ipari környezetvédelmi kezelés területén a nagy specificitású kalciumhidroxid, a közönséges kalciumhidroxid és a szódabikarbóna három fő szulfidmentesítő és semlegesítő alapanyag; mindegyik jelentős eltéréseket mutat teljesítményben, költségben és alkalmazási helyzetekben. Átfogó összehasonlítás során egyértelműen látható a nagy specificitású kalciumhidroxid általános előnye, ami segíti a vállalkozásokat az alapanyag pontos kiválasztásában és illeszkedésében.
Először is, a teljesítményt összehasonlítjuk. A közönséges kalciumhidroxid specificitása 10–20 m²/g, szemcséi tömörök, reaktivitása alacsony, ezért a reakció nem elégséges, a szulfidmentesítés és víztisztítás hatékonysága alacsony; csak alacsony szintű, egyszerű kezelési feladatokra alkalmas, nagy anyagfelhasználással és jelentős maradványokkal. A szódabikarbóna magasabb reaktivitással rendelkezik, a szulfidmentesítési hatása tűrhető, de adszorpciós képessége gyenge, így nem képes megszabadulni a szennyeződésektől és nehézfémektől, funkciója egyoldalú. A nagy specificitású kalciumhidroxid specificitása stabilan 40–50 m²/g, egyidejűleg magas reaktivitást és erős adszorpciós képességet biztosít, a semlegesítés, adszorpció és csapadék-képzés többfunkciós együttese révén a kezelési hatás teljes körű és stabil.
Másodszor, a költségvetési összehasonlítás. Az alapanyag beszerzési egységárát tekintve a közönséges kalciumhidroxid a legalacsonyabb, a nagy specificitású kalciumhidroxid következik, míg a szódabikarbóna a legdrágább. Azonban a teljes hasznosulási arányt figyelembe véve, a közönséges mész jelentős mértékben pazarol, összes költsége viszonylag magas; a szódabikarbóna anyagköltsége és a veszélyes hulladék kezelési költsége rendkívül magas; a nagy specificitású kalciumhidroxid hasznosulási aránya meghaladja a 90%-ot, nincs veszélyes hulladék, az üzemeltetési költségek alacsonyak, így a teljes költség a legalacsonyabb, ár-érték aránya messze felülmúlja a másik két termékét.
Végül, a környezetvédelmi alkalmazhatóság összehasonlítása. A közönséges mész könnyen porladozik, maradványokat hagy maga után, másodlagos szennyezést okozhat, így nehéz megfelelni az ultralapos emissziós szabványoknak; a szódabikarbóna reakciója nátriumsókat eredményez, amelyek veszélyes hulladékként kell kezeljék, ezzel nagy nyomás nehezedik a szilárd hulladék elhelyezésére; a nagy specificitású kalciumhidroxid nem porladozik, nem termel veszélyes hulladékot, reakciótermékei újrahasznosíthatók, így teljesen megfelel a modern, zöld környezetvédelmi termelés követelményeinek.
